Reggeli álmosság

Mit várhatok így félálomban,

Hajnalonként, ha felkelek,

Zűrzavar van tudatomban,

Álmosítón rengeteg.

Mégis pihentebb az agyam,

Mint egy álmos délután,

Bár az álom, a haszontalan,

Sűrű enyvként ragad rám.

Gondolatim mégis résen,

Várják velem a holnapot,

Hogy mindegyik útra kéljen,

Száguldva a messzeségben,

Köszöntsön minden csillagot.